Miből állítják elő a mai kozmetikumokban használatos hialuronsav-formákat?

A mai napig fellelhetők olyan (nem csak kozmetikai, hanem például gyógyszeripari) termékek a piacon, melyek állati eredetű (konkrétan ebben az esetben kakastaréjból kivont) hialuronsavat tartalmaznak. Bár ez az 1930-as, '40-es évek óta bevetett eljárás, még mindig van létjogosultsága, annak ellenére, hogy időigényes, a kivont anyagot alaposan meg kell tisztítani és még drága is. Legalábbis térdízületi fájdalmakban szenvedőknek kifejezetten kakastaréjból

kivont hialuronsavas injekciót ajánlanak. Ez az eljárás például a gyulladáscsökkentő szteroidokkal ellentétben hosszabb hatást nyújt, sőt, cukorbetegeknél is alkalmazható, hiszen a kortikoszteroidok megemelhetik a vércukorszintet.

Ennél eggyel modernebb eljárás a hialuronsav Streptococcus zooepidemicus típusú baktériumokból való kinyerése fermentációval. A fermentáció során légmentes környezetet hoznak létre a baktériumtenyészet számára, mely így ideális körülmények között tud szaporodni. Az erjedési folyamatok melléktermékeiként hialuron- és tejsav keletkezik._4,5 Ez a legolcsóbb és a legnagyobb mennyiségben előállítható, orvosilag tiszta hialuronsav. Létezik még szintetikus formája is, melyet mesterségesen hoznak létre a cukor(szacharid)molekulák összekapcsolásával (melyekből ugye természetes módon is összeáll a hialuronsav). Ezen eljárás hiába tűnik a legmodernebbnek, még mindig nem körözi le gazdaságosságban a fermentációt.

Milyen molekulasúlyú hialuronsavakkal találkozhatunk a kozmetikumokban és melyiket mire érdemes használnunk?

A molekulatömeg mértékegysége a Dalton (Da). A kozmetikumokban általában kiloDaltonnyi mértékeket (kDa) használnak a hialuronsav esetében, melyekből 3 nagy csoportot különböztetünk meg: alacsony (6-100 kDa), közepes (100-1000 kDa) és magas (1000-1500 kDa) molekulasúlyú.

A gyártók általában ezt a 3 féle hialuronsav-csoportot tüntetik fel a csomagoláson. Az, hogy alacsony, közepes vagy magas van odaírva, nem jelenti azt, hogy az egyik kevésbé hatásos, mint a másik, csak éppen más-más bőrrétegben alkalmazva fejt ki optimális (és nagyon fontos) hatást. Ehhez nézzük meg bőrünk szerkezetét!

A közepes molekulasúlyú hialuronsavunk megreked a szita második szintjén, mely egyenlő a hámrétegünk többi, élő, osztódó sejtjeinket tartalmazó soraival. Itt a felszíni, dehidratáltságból származó ráncok csökkentését éri el, illetve kiváló sebgyógyító hatású is. A legtöbb, bárki számára megvásárolható hialuronsavas szérumok, krémek (kb. 500-1000 kDa) hatása idáig terjed. (Itt még nincsenek a bőr rugalmasságáért felelős kollagén- és elasztin rostok, melyeket hidratálhatna, éltethetne a hialuronsav.) Éppen ezért nem várhatunk igazán látványos, eredményes ránccsökkentő hatást a közepes molekulasúlytól. Ne írjuk le ezt a fajta hialuronsavat se, ugyanis tudni kell, hogy sajnos minél alacsonyabb a molekulatömeg, annál valószínűbb, hogy az arra érzékeny vagy (pl. a túlzott savazás miatt) meggyengült barrierű bőrök nem tolerálják jól ezt az amúgy remek hidratáló anyagot! Kutatások kimutatták, hogy a 130 kDa alkalmazása (mely egyes értelmezésekben már alacsony mol.tömegűnek felel meg) a legjobb, ugyanis ebben az esetben a legkisebb az esélye a bőrirritációnak, DE emellett látványosan megemeli a kontúrokat, simítja a bőrt ÉS a legoptimálisabb a védőköpenyünk számára is.

Az alacsony molekulasúlyú hialuronsav (100-tól lefele legalább 6 kDa-nyi, de nagy ritkán találkozhatunk ennél alacsonyabbat ígérő termékekkel is a professzionális cikkek palettáján) jut a legmélyebbre a bőrünkben. Mint fentebb olvasható volt, nem feltétlenül ez a leghatásosabb variáció (lásd érzékenység), mindig meg kell nézni, mely bőrrétegben keletkezett a problémánk, amire alkalmazzuk. Ez a típus már lejuthat egészen a dermisz aljáig; ebben a rétegben tartós hidratáltságot idézve elő. Látványosan feltölti a ráncokat, sőt védő, erősítő hatással lehet az érfalainkra is a kollagén táplálása útján (melyben például ugyanolyan, 1-es típusú kollagén található, mint a bőrünkben, tehát mindkettőben hasznosul).

Csak jó tulajdonságai lennének a külső forrásból bevitt hialuronsavnak? Vagy van olyan helyzet, mikor kifejezetten árthat a szervezetnek? Nézzük, melyek a javallatai és ellenjavallatai!

Az alábbi esetekben hatványozottan javasolt a használata:

• mint fentebb már annyiszor olvashattuk: szöveteink hidratálása, kenése, bőrünk rugalmasságának javítása
• barriersérült bőrre niacinamidot és hialuronsavat együttesen tartalmazó készítmény ajánlott (azonban a niacinamid enyhén vérbőség-fokozó lehet, erre érzékeny és/vagy értágulatos bőrűek figyeljenek!)
• Crohn-betegségben szenvedők vagy gyomorfekélyek esetében védi a nyálkahártyát
• reflux kezelésében használatos savcsökkentők mellé adott hialuronsav fokozza az előbbi hatását
• állatkísérletekben (in vitro) kimutatták, hogy megállítja a csontritkulást
• ízületi problémékra szedett (napi max. 300 mg-os) hialuronsav-készítmények esetében 20 testtömeg kg-onként 1 liter víz fogyasztásával érhetjük el a legjobb eredményt
• térd-, váll-, csípőízületi stb. kopásoknál az injektált hialuronsavat ajánlják (lásd feljebb)

Ezen esetekben bizonyítottan hátrányos az alkalmazása:

• Glikolsavat ÉS hialuronsavat együttesen tartalmazó szérumok használata kerülendő, ugyanis így egy túlzottan savas formula jön létre, mely károsítja a bőrfelszíni védőköpenyt
• Daganatos betegségekben szenvedőknél nem ajánlott plusz hialuronsav bevitele, mert az a beteg sejtek felszínén lévő receptor fehérjéket táplálhatja (ezek a sejt-sejt és sejt-sejtközötti állomány közötti kapcsolatot megteremtő, illetve a sejtek mozgásáért felelős anyagok).₆

A CD44 típusú fehérje kötődése a húgyhólyag falában lévő sejtekhez (barna színű sűrű hálózottság) Forrás: Wikipedia Commons