Mindenki összetevő-kisokosa

Hogyan is épül fel a Krémikus-féle kisokos?

Legelőször szeretnék tisztázni pár olyan alapvető kérdést, mint például mit jelent az “Ingredients” vagy “INCI” szó a lista elején, vagy általánosságban, az egész felsorolást egyben nézve mit állapíthatunk meg első látásra.

1.“Ingredients” vagy “INCI”:

ez a két kifejezés ugyanazt jelenti: Összetevők, amikből összeáll a krémünk, a samponunk, az éjszakai szérumunk. *Az összetevők felsorolását az INCI (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients, azaz a "kozmetikai összetevők nemzetközi nevezéktana") előírásainak megfelelően kell megadni a keverékhez való hozzáadás idejében mért tömegük szerint, csökkenő sorrendben. (A termékben az 1% alatti koncentrációjú anyagok az EU erre vonatkozó rendeletének értelmében tetszőleges sorrendben adhatók meg

az INCI-ben.) Az egyes országokban a vegyületek elnevezése különbözhet, de az azokat alkotó összetevők egységes INCI-neveit ugyanúgy fel kell tüntetni, így biztosak lehetünk benne, hogy pontosan mi került a krémünkbe.*

2. Nem biztos, hogy az a leghatásosabb krém, aminek végeláthatatlan az összetevő-listája.

Lehet, hogy túl sok benne a Cl-jelöléssel kezdődő színanyag, vagy éppen tele van tartósítószerrel (pl. többféle paraben). Tartósítani (és néha

színezni) persze kell a termékeket, de mint mindenhol, itt is lényeges az optimális mennyiség és a korszerű (nem parabénekkel, hanem mondjuk Potassium Sorbate-tal, azaz kálium-szorbáttal való) konzerválás. A szükségesen hosszú INCI-lista mellett szól azonban, hogy sokszor a termék megfelelő állagának eléréséhez ( pl. speciális szérumok) vagy a hatóanyagok stabilizálásához sok mindent bele kell pakolni a keverékbe, hogy az össze tudjon állni. Az már egy másik téma, hogy mely anyagoktól mely keverék képes egyben maradni (emulgeálódni), de az biztos, hogy az esetek legalább 95%-ában ezek veszélytelenek az egészségünkre nézve. Figyeljük meg tehát, mekkora a hidratáló, növényi, esetleg jótékony állati (pl. méz, kaviár), nyugtató anyagok aránya, és ehhez képest mennyi a tartósítószer, illatanyag, színezék a keverékben.

Lejjebb ezek felismeréséről mind olvashatsz.

3. Figyeljük meg, milyen sorrendben szerepelnek az összetevők a listán!

*A kozmetikumok általában legnagyobb mennyiségben vizet tartalmaznak, így többnyire az" Aqua" az INCI-lista első helyén áll. (Néhány alacsony víztartalmú termék kivételével). Ezután jönnek a kozmetikumok alapanyagai (természetesek és mesterségesek). Majd jönnek a hatóanyagok, melyeknek mennyisége az alapanyagokénál általában kisebb. A lista alján szerepelnek általában az esetlegesen enyhén bőrizgató anyagok: fényvédők, színezékek, illatanyagok, konzerválószerek (melyek 1% alattiak és a fent említett rendelet értelmében tetszőleges sorrendben is megadhatóak.)* 

4.  Ne ítéljük meg elsőre negatívan az anyagot a nevének hossza miatt!

Hajlamosak lehetünk az első pillantásra lehetetlenül elnyújtott nevű, még hírből sem hallott összetevőt hamisnak, károsnak ítélni. Ne tegyük! Gyarapodó ismereteinket felhasználva, próbáljuk meg analizálni az elnevezésben szereplő anyagokat!

Itt egy példa:

az anyag INCI-neve, amit látunk a felsorolásban a Sodium Acrylate/ Sodium Acryloyldimethyl Taurate Copolymer.

Ez az összetevő nem más, mint egy ártalmatlan, emulziót (olaj és víz elegyedő keverékét) stabilizáló vegyület.₁ A sodium vagyis nátrium-akrilát₂ot viszkozitást (a folyadék sűrűségét) beállító szernek használják a kozmetikumokban. A polymer szót talán a műanyagokkal társítjuk, de megtévesztő, mert a kozmetikumokban használatos polimerek legtöbbször aminosavakból épülnek fel, amely fehérjék ugye a természetben megtalálható anyagok és például létszükségletűek az élő szervezetek működéséhez.

És hogyan épül fel a krémünk?

A krémünket alkotó anyagokat úgy rendeztem (dőlten, vastagon szedve), amilyen sorrendben általában szerepelnek a listán. Példaként

vegyünk egy gyakori krémtípust: egy érett bőrre való, nappali hidratálót fényvédővel, mely nem bio-minősítésű.

Water/Aqua: A víz a kozmetikumokban oldóanyag a többi összetevő számára. A termékekben legtöbbször

deionizált vagy tisztított vizet (ásványi sóktól megtisztított víz) használnak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát.₃

Glycerin: Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos anyag. Rendkívül jó vízmegkötő, azonban a túl sok vagy tömény glicerin szárító hatású lehet (mivel a bőr felszínéről a víz könnyen párolog, a fűtő/hűtő szerkezetektől meg

pláne – ez a bőrfelszín természetes “vízvesztése” -, így a sok glicerin rá is segíthet erre).₄ Ezért keverik a következő, emollient (lágyító, bőrpuhító) anyagok egyikével:

Dicaprylyl Ether vagy Carbonate (a Dicaprylyl jelzi a lágyító anyagot): biztonságos emollient anyag, oldószer a kozmetikumokban.₅

Paraffinum Liquidum/Mineral Oil: Ásványi olaj. Színtelen, tiszta folyadék, melyet a petróleumból vonnak ki a gázolajgyártás

folyamatának melléktermékeként. Rossz hírneve ellenére Paula Begoun, a Paula's Choice márka anyja, a kozmetikai szerek nemzetközileg elismert szakértője szerint a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj a valaha talált legbiztonságosabb, legkevésbé irritáló hidratáló anyag. A

híres amerikai bőrgyógyász, dr Leslie Baumann Cosmetic Dermatology című könyvében Paula Begounhoz hasonlóan azt írja, hogy a kozmetikai tisztaságú ásványi olaj egy kiváló és biztonságos hidratáló összetevő.₆

Cetyl, Behenyl, Arachidyl Alcohol: zsíralkoholok, melyek emulgeáló (hogy összeálljon a krémünk és ne essen alkotóira), sűrítő és bőrpuhító tulajdonságúak.₇ Ezen vegyületei az alkoholnak nincsenek szárító hatással a bőrre! (Azonban a sima Alcohol-ként

szereplő, a rövid összetevőlistákban az első helyek valamelyikén lévő anyag szárító hatású a bőrre, az efféle kozmetikumok az esetek nagy

részében kerülendők, egyik bőrtípust sem szabad túlszárítani!)

Dimethicone: Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön. A kozmetikai termékekben alkalmazva könnyen kenhető, selymes érzetet ad, valamint megakadályozza a habzásukat. Mivel képes védőréteget képezni a bőrön illetve kitölti a finom vonalakat és ráncocskákat, ezért gyakran használják alapozókban.₈ Ez a védőréteg még hasznos is lehet, kicsit gátolja a vízvesztést is, melyről fentebb írtam, így tovább marad hidratált a bőrünk. Nem kell tartani tőle, nem mitesszerképző!

Octocrylene: Kémiai fényvédő, mely az UVB- és rövid (290-350 nm) hullámhosszú UVA-sugarak ellen nyújt védelmet. Napfényvédő képessége viszonylag gyenge, önmagában használva nem nyújt kellő védelmet. (Társítják is erősebb fényvédőkkel, pl. a methoxydibenzoyl

-előtaggal kezdődő anyagokkal.) Az octocrylene egyébként nagy stabilitású összetevő, mely megvédi a többi fényvédőt az UV-sugárzás okozta károktól.₉

Ezen anyagok után következnek általában a növényi összetevők. A leggyakoribb bőrtápláló anyagok között van pl. a Simmondsia

Chinensis Seed Oil (Jojoba-magolaj), az Argania Spinosa Seed Oil (Argán-magolaj), a Borago Officinalis Seed Oil (Borágómag-olaj),

az Olea Europaea Oil (Olívaolaj), vagy éppen a Calendula Officinalis Flower Extract (A körömvirág virágának kivonata).

(Ha érdekelnek a gyógynövények, növényi olajok és azok sokszor igen hatásos eredményei, előszeretettel ajánlom a A természet kincsei – Gyógynövények című könyvet, mely Kim Hurst munkája.)

Ezek után/között foglalhatnak helyet továbbá a különféle növényi őssejt-kivonatok, antioxidáns hatású anyagok, peptidek

(sejtanyagcsere-támogató, bőrazonos anyagok). Utóbbiról bővebben a következő cikkemben olvashatsz.

Tocopheryl Acetate: Az E-vitamin egyik formája, mely a tiszta E-vitamin és az ecetsav észtere. A tocopheryl acetate hasonló tulajdonságokat mutat a tiszta E-vitaminhoz, azonban egy kicsit kevésbé jó a felszívódása a bőrbe és a fotoprotektív (fényvédő)

hatása is kevésbé bizonyított. Viszont hosszabb a szavatossági ideje a boltok polcain (shelf life), ami miatt ez a leggyakrabban használt formája az E-vitaminnak.₁₀

Sodium Hyaluronate vagy Nátrium-hialuronát: A hialuronsav só formája, mely a bőrben is megtalálható természetes hidratáló elem (natural moisturizing factor, NMF). A lipidekkel együtt az NMF-ek segítenek megőrizni a bőr víztartalmát, feszességét. Ha csökken a bőr NMF- és lipidtartalma, az a bőr hámlását, kellemetlen feszülését és finom ráncokat eredményez. A kozmetikumokban alkalmazva a sodium hyaluronate képes vizet beszívni a bőrbe, ami a bőr kitelítődését, és ezáltal a ráncok csökkenését eredményezi.₁₁ Sőt, a Sodium

Hyaluronate nagyobb kémiai stabilitást mutat (tehát tartósabban marad meg a bőrön, nem bomlik le olyan gyorsan), mint a Hyaluronic Acid (hialuronsav).

Caprylic/Capryl Trigliceride: Kókuszolaj-származék. Ismét egy bőrpuhító (emollient), bőrkondícionáló és sűrítő hatású. Nem

zsíros, könnyen kenhető, gyorsan a bőrbe szívódó anyag.₁₂

Glyceryl Stearate: Pálmaolajban, szójaolajban, különféle zöldségekben és az emberi szervezetben is megtalálható zsírsav

(sztearátok, stearate INCI-névvel jelölve). A kozmetikumokban bőrpuhító (emollient) és emulgeálószerként használt.₁₃

Acrylates/ C10-30 Alkyl Acrylate Crosspolymer: Az Acrylate Crosspolymerek, Copolymerek mindig felületi hártyaképző anyagot jelölnek, melyek hidrofilek (vízkedvelők, vízmegtartók) és selymes bőrérzetet hagynak maguk után.₁₄ Teljesen ártalmatlanok

a bőrünkre nézve, ismét nem kell tartanunk a hosszú nevű anyagoktól (lásd feljebb a polimerekről írt mondatokban).

Sodium Hydroxide: Nátrium-hidroxid (lúgkő). Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. A kozmetikai iparban kis mennyiségben arra használják, hogy szabályozzák vele a krémek pH-értékét (bizonyos hatóanyagok csak bizonyos pH-tartományban aktívak, ilyenek pl. az AHA és BHA savak).₁₅ Nagyobb mennyiségben bőrirritáló, de ebben a példában is a lista végén szerepel, így nem okoz kárt a bőrünk szerkezetében. (Érdekesség: a házi, mezei szappan is nátrium-hidroxidból és különféle zsiradékokból, növényi olajokból áll össze. Mivel sokkal többet tartalmaz a lúgból is, így szárítja a bőrt, elvonja róla a vizet, nagyon eltolja a természetes pH-ját, így a jótékony savköpeny sérül, terjednek a kórokozók. Testre sem igazán, de arcra határozottan NEM ajánlott a hagyományos szappan használata!)

Parfum/Fragrance: A minőségibb termékekben laboratóriumban bevizsgált, bőrbarátnak titulált és így felcímkézett, félretett parfümanyagot használnak a kozmetikumok illatosításához, melyek egy nem kifejezetten érzékeny bőrű emberen nem okoznak irritációt.

Léteznek külön antiallergén parfüm-összetevők is, melyeket direkt rendkívül érzékeny, könnyen piruló bőrökön tesztelnek. Egy kis parfüm nem árt a krémekben, sőt, legtöbben az illata alapján döntenek végül egy adott kozmetikum mellett (mondanám, hogy alapvetően ne ezt nézzük, de persze senki sem szereti kellemetlen illatfelhőben tölteni a napját). Az igazán jó kozmetikum nem tartalmaz az INCI-listája első helyei egyikén sem parfümöt.

Tetrasodium EDTA: Az EDTA az etilén-diamin-tetraecetsav rövidítése. Stabilizáló és segédanyagként használatos a kozmetikumokban, mely elősegíti, hogy a krém megőrizze állagát, illatát (enélkül az összetevők hajlamosak a víz ásványi anyagaival

reakcióba lépni, nem kívánt változásokat okozva ezzel a krém szerkezetében).₁₆

Xanthan Gum: természetes, nem műanyagból, “gumiból” származó sűrítőanyag₁₇, melyet különféle cukrok erjesztéséből állítanak elő.

Potassium Sorbate/Parabének/Alkoholok/BHT: tartósítószerek. Egyesek hatása eléggé vitatott manapság. Több bőrgyógyászati szakmai folyóirat foglalkozott már ezzel. A jelenlegi álláspont és gyakorlat szerint a (kicsit minőségibb) kozmetikumokban előforduló mennyiség csak elenyésző lehet pl. a parabénekből (methyl-, propyl-butylparaben stb.), melyek mindennapos felszívódás során sem okoznak problémát, irritációt a bőrben.

A parabének rossz hírneve egyébiránt onnan ered, hogy sok tanulmány kezdte el az emberi mellrákos daganatokban tanulmányozni ezen anyagok meglétét, de sok ponton hibádzott a művelet: egy példát említve, csak daganatos mellszövetekben vizsgálták a parabéneket, egészségesekben nem, tehát az összehasonlító "kontrollcsoport" tulajdonképpen hiányzott. Ezt persze, hogy a "parabének esetleg rákkeltőek lennének", sok cég, márka felkarolta, és a "képződő piaci rést" meglovagolva kezdte el reklámozni, árulni parabénmentes termékeit. Emiatt, mert ezen anyag rossz hírneve felmerült, a legkorszerűbb termékekben abszolút nem találunk parabént. Felmerült még esetleges fényérzékenyítő hatása, de a krémekben fellelhető koncentrációban biztonságos anyagnak tartják. Mindenesetre, aki érzékeny bőrű, valamilyen bőrbetegségben szenved, vagy csak ódzkodik a parabénektől, biztosan talál rengeteg terméket nélküle.

Egy másik, kis mennyiségben nem károsnak titulált konzerválószer a BHT (butyl-hydroxy-toluol). Veszélyességét mutatja, hogy

Japánban, Ausztráliában, Romániában és Svédországban már jóval korábban betiltották, mint tartósítószert, mert némely tanulmányok szerint egyes daganatfajták kialakulását gátolja, másokat meg elősegíti.₁₈

Ezek alternatívájára létezik már nagyon sok féle teljesen biztonságos, bőrkímélő tartósítószer, mondjuk a Potassium (kálium) Sorbate-tal (a BDIH, natúrkozmetikumokat minősítő szervezet által is jóváhagyott szerrel) tartósított termékek, vagy egy újra felfedezett eljárás, a tejsavbaktériumokkal való tartósítás, mely a bőrflórát is támogatja.

Cl [számkód]: színanyag, melynek a bőrhöz való kíméletessége kétséges lehet, attól függően, melyik színezékről van szó. Azonos számkódok azonos színárnyalatot jelölnek. Mivel általában az utolsó helyen szerepel az összetevő-listában, így nagyon keveset tartalmaz belőlük a legtöbb krémünk. Léteznek itt is, mint az illatanyagoknál bőrbarát, növényi anyagok, amikkel színezik a termékeket. Itt elég megjegyezni a Cl-t, az ezzel kezdődő szavakat a színezékek felismeréséhez.

Íme tehát az általánosságban felállítható sorrend az összetevőket illetően, ha egy nappali hidratálóról van szó. Természetesen a

lista nem teljes, de a legtöbbször előforduló anyagokat, vegyület-típusokat, amiket a felsorolás segítségével kategorizálhatunk, azokat tartalmazza. Az ezzel bővebben foglalkozni kívánóknak érdemes az alábbi linkeken tájékozódni, folyamatosan jelen lenni ezen honlapok életében:

www.kremmania.hu – amiből még évekkel

ezelőtt, a kozmetikusság előtt, én magam is elkezdtem tanulni az összetevőkről.

Itt specifikusan utána tudtok nézni egy-egy összetevőnek, ami felkeltette az

érdeklődéseteket. Ha éppen mondjuk új sampon vásárlása előtt álltok, akkor is

érdemes itt tájékozódni, akár mások véleménye, tapasztalata alapján is. Az

általam tesztelt, használt termékekről a “bforbeauty” felhasználónév alatt

tudtok olvasni.

www.futurederm.com – az általam leginkább

ajánlott, angol nyelvű blog: rendkívül könnyed, laikusoknak is érthető

megfogalmazása a kozmetikai anyagok kémiájának. Ha egy igazán hiteles forrás

kell az új, ismeretlen összetevők megfejtéséhez, hát ez abszolút annak

mondható!

Remélem, sikerült közelebb hoznom Benneteket a krémanalizáláshoz, és most már nyitottabb szemmel tudtok nézelődni a polcokon a

szépségápolási kincsek után kutatva (előfordulnak ilyenek is a drogériákban). Ne feledjétek: a tudás hatalom, és minél többet tudunk valamiről, annál kevésbé tudnak félrevezetni minket mindenféle csilli-villi reklámmal meg ígéretekkel.

A cikket írta, összeállította és

gyűjtötte: Mészáros Dóra, a Krémikus tulajdonosa. Az összetevők ismertetésében

segítségemre volt a kremmania.hu, az ismertetők forrásai elérhetők az indexben

lévő számokra kattintva.



*: További forrás: Beauty Forum Hungary

szakkiállítás és vásár hivatalos orgánuma, szakmai lapja XXIX. évfolyam, 2020/3

ISSN 1219-6290 / 49. old.: Halmos Judit: "Fókuszban az INCI"